Hátrsvirág (Tilia cordata v. parvifolia)
Az illatos hársfavirágot hatóanyag-tartalmuk szempontjából orvosi és ipari felhasználású fajtákra osztják.
A meghűléses megbetegedések megelőzésére alkalmas szerek közé soroljuk. A hársfatea köhögés ellen is jól bevált. A hivatalos orvostudomány a hársfateát a megfázásos betegségeket kísérő köhögési inger csillapítására, valamint lázas betegségeknél izzasztószerként ajánlja.
Hatóanyagai: flavonoidokat, nyálkaanyagokat, cseranyagot és illóolajat tartalmaz
Hatásai:
- Légúti hatás: köhögéscsillapító, torokgyulladást csökkentő,
- Idegrendszeri hatás: feszültségoldó, nyugtató
- Bőrre gyakorolt hatás: izzasztó, bőrtisztító
- Emésztőrendszeri hatás: rossz szagú széklet, bélbántalmak és hasmenés esetén igen jó hatású. A vastagbél görcsös állapotánál is segít a hársfatea.
Virágzata izzasztó, köhögéscsillapító hatású illóolajat, nyálkaanyagokat tartalmaz. A belőle forrázással készített tea megfázás, meghűlés, légúti panaszok esetén fogyasztandó, télen melegítő hatású. Gyógyító hatását növeli, ha a hársfateát mézzel ízesítjük. Gyógytea alapanyagnak csak 2 faj, a kis levelű, és a nagylevelű hársfa alkalmas. Ha kertünkbe, vagy a ház elé hársfát szándékozunk telepíteni, e két fajt részesítsük előnyben. A két fajt legkönnyebben leveléről lehet megkülönböztetni. A kis levelű hársleveleinek fonákán, az érzugokban vöröses szőrpamacsok, a nagy levelűn fehéres szőrpamacsok találhatók. A kislevelű hárs 20-25 méter magas, viszonylag igénytelen, szárazság és árnyéktűrő faj, a legzamatosabb hársmézet és a legjobb tea alapanyagot szolgáltatja. Hátránya, hogy viszonylag lassú növésű.
A nagylevelű hárs 30-40 méterre megnövő jóval termetesebb fa, fiatal korában igen szép kúpos formájú. Ez a faj párásabb, hűvösebb klímát igényel, erdeinkben a hűvösebb északi oldalakon, szurdokvölgyekben érzi jól magát. Városokban gyakori a harmadik hársfa faj, az ezüsthárs, amely jó szárazságtűrésével tűnik ki, teának viszont nem alkalmas. Ennek levelei fonákukon ezüstösen molyhosak, és nincsenek szőrcsomói az érzugokban. A fajok között a virágzási időben is van eltérés. A legkorábban június elején a nagylevelű hárs, majd 2 hét múlva a kislevelű hárs, legvégül júliusban az ezüsthárs virágzik. A leszedett virágokat padláson szárítsuk meg. A virágzatból a gyógyteát forrázással készítsük, majd 10 percnyi állás után mézzel ízesítve forrón fogyasszuk el. Élvezeti teaként is sokan szeretik.
Hársvirág szörp készítése:
Egy 5 literes üveget megtöltünk alaposan megmosott hársvirággal. Rászeletelünk 2 nagy citromot. Ráöntünk 2 kg kristálycukrot, és 3 liter előzőleg felforralt, lehűtött vizet. Beleteszünk 1 kávéskanál citromsavat, és 1 kávéskanál borkősavat. Szalvétával kötjük le, hogy szellőzni tudjon. 3 napig érleljük, közben naponta 4-5 alkalommal megkeverjük. Amennyiben hosszú hónapokra szeretnénk majd eltenni, utolsó nap keverjünk bele 1 mokkáskanál nátrium-benzoát-ot. A 3. nap után leszűrjük, üvegekbe töltjük, és ledugaszoljuk.
Ebből a mennyiségből, körülbelül 3,5 liter szörp lesz.
Amennyiben szép sárga színt szeretnénk neki adni:
A karamellszínt úgy kell csinálni, hogy vagy 30 deka cukrot barnára karamellizálsz, majd ráöntesz három deci hideg vizet. Felforralod. (csomó mentes lesz) Kihűlés után közé kevered a sötétbarna lét. Semmi ízt nem ad, csupán színezi... Utólag is meg lehet csinálni.