Orbáncfű (Hypericum perforatum )
Az orbáncfű a teavirágúak (Theanae) rendjén belül az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó faj. Európában szinte mindenütt megtalálható a sarkköri és a magashegyi területeket kivéve. Széleskörű előfordulását jó ökológiai tűrőképessége teszi lehetővé. Meleg és fénykedvelő, szárazságtűrő növény. A gyógyászatban általában virágait használják fel. Az optimális betakarítási idő függ attól, hogy mely hatóanyagot tartják a legfontosabbnak. A hipericin és a flavonoidtartalom maximuma a virágzás kezdetén van ezért legtöbbször ilyenkor történik a betakarítás.
Az orbáncfű drog (drog=szárított növényi részek) számos biológiai aktivitással rendelkező hatóanyagot tartalmaz. Ezen hatóanyagok azonban a tudományos megfigyelések alapján szinergista módon segítik egymás hatását, így nem nagyon tudunk ebből a "hatóanyag-komplexből" kiemelni egyet. A növény virágzó hajtásai naftodiantronokat (hipericin), flavonoidokat (hiperozid, quercetin), floroglucin-származékokat (hiperforin), illóolajat, xantonokat, cserzőanyagokat és fenolkarbonsavakat (kávésav) halmoznak fel.
Az orbáncfű (Hypericum) a növények egy nemzetségének neve. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozik. A családnak ez az egyetlen Kárpát-medencében őshonos nemzetsége. Magyarországon 8 faja található meg.
Gyógyhatásai:
A közönséges orbáncfű virágjának, magjának főzete vese- és epe betegségek, szív- és ideggyengeség, depresszió kezelésére alkalmas. Gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, külső és belső vérzések esetén is javallt. Öblögetőként fogínysorvadás ellen, borogatásként bőrbetegségekre, levelének és virágának őrleménye nehezen gyógyuló sebek esetében használható.
Orbáncfű ellenjavallat:
Orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz! Meghatározott gyógyszerekkel és bizonyos élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható! Kizárólag csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!
